Ugrás a fő tartalomra

Csinos Csárli, te vagy az?

A folyamatos technológiai fejlődés természetesen  a múltról alkotott elképzeléseink lehetőségeit is fokozatosan bővíti, s napjainkban nagy divatnak örvend mesterséges intelligencia segítségével korábbi korokban élt emberek megjelenését a lehető legélethűbben rekonstruálni (vagy, maradjunk azért annyiban, hogy elképzelni.) ¹

"Csinos Csárli", avagy Károly, Stuart-házi herceg, az 1745-ös jakobita felkelés vezetője ( 📷 Barbora Veselá/University of Dundee/PA)  


Hiszen Claire-rel és az Outlander többi időutazójával ellentétben számunkra csak a képzelőerőnk áll rendelkezésünkre, ha a fényképezőgép előtt élt történelmi figurák kinézetéről van szó, no meg persze a festmények, a korabeli eredeti dokumentumokban található leírások (mindannyian megegyezhetünk benne, hogy mindkettőt hasznos némi, de tényleg csak picike fenntartással kezelni), és jó néhány esetben a halotti maszk. 

Így van ez az 1745-ös jakobita felkelést vezető Csinos Károly herceggel, a híres Bonnie Prince Charlie-val (vagy ahogyan én az Outlander epizód-összefoglalókban nevezem, Csinos Csárlival.) 

A dundee-i egyetem egyik kutatócsoportja, köztük egy mesterképzésben resztvevő hallgató,Barbora Veselá az erről a halotti maszkról készült másolatokat (egy Invernessben, egy Glasgow-ban található helyi múzeumokban) vizsgálta meg alaposan és készített róluk mitegy félezer fényképet. 

Ezeket a felvételeket dolgoztatták aztán fel mesterséges intelligencia segítségével, hogy kirajzolódjon Károly élethűnek tekinthető portréja, ahogyan a huszonéves fiatalember a lázadás idején kinézhetett. 

Természetesen a hír olvastán és láttán most egy kicsit mindenki arról beszél, hogy hát nem is volt annyira csinos, de ne feledjük, hogy Károly egy száműzetésben élő egykori uralkodócsalád sarja volt, aki gyakorlatilag beleszületett a saját kulturális emlékezetébe. A "bonnie" jelzőt amúgy is előszeretettel használják a skótok szimbolikus szinten is. 

Ráadásul a fényképezés technológiájának elterjedése előtt egészen bizonyosan másként viszonyultak ahhoz az emberek, hogy hogyan is nézett ki valójában egy-egy a tórténelemben fontos szerepet játszó személy. A festmények önmagán az adott személy kinézetén túl valami plusz mondanivalót is közvetítettek, az "Ifjú Trónkövetelő" bájos kisfiúsra fazonírozása szinte magától értetődő lehetett. 


Szerintem érdemes azonban megnézni Károly egyik-másik időskori portréját is, amikor a festmény már nem akar semmiféle politikai üzenetet közvetíteni, csak magát az embert ábrázolni, nem feledve azt a tényt, hogy időskori arcstruktúrájáról vett halotti maszkból következtetett vissza a mesterséges intelligencia is. 

Megpróbálva képzeletben lefejteni róla az alkoholizmus és egyéb egészségromboló szokások hatását, szerintem felfedezhetőek azok a  hasonló alapvető vonások, amelyek az egykori élt valós személy megjelenésében egész életében jelen lehettek. 


_______________________

(hír forrása)

¹ Például Youtube-on rengeteg olyan csatorna található, ahol ilyesmikkel is foglalkoznak, akit érdekel, érdemes kicsit kutakodnia.




Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Újra két külön idősíkban (Nézőnapló: Outlander S07E03)

Van egy egészen speciális oka annak, miért is örülök, hogy épp mostanában kerül a hetedik évad vetítésre. Valamiféle bizarr midlife-crisis közepén leledzem, amelyet minden valószínűség szerint a brit közéleti panelshow Have I Got News For You 1990-s évekbeli, Angus Deayton által vezetett epizódjai katalizáltak bennem, amely egyrészt saját tinédzserkorom (avagy a 90-es évek) emlékeinek teljes újraértékelésével jár, másrészt fals nosztalgiával (hiszen saját emlékekre nehezen támaszkodhatok) fordulok a születésem ideje körüli kulturális termékek felé. (Lsd a szintén Deayton nevéhez is fűződő Radio Active rádiós skeccsshowt, amelynek pilotepizódját nem mellesleg születésem előtt 12 nappal adták le.)  Hogy Bree és Roger is 1980-ban tartózkodnak (legalább is a könyves változat szerint 1980 szeptemberében Lallybrochban laknak) teljesen beleillik abba a gondolati-hangulati világba, amelyben mostanában mindennapjaimat töltöm.¹  Roger(Richard Rankin) és Bree (Sophie Skelton) a 20. szazadi La

Búcsú az otthontól (Outlander S06E08 - I am not alone)

Következzen a rövidre szabott 6. évad fináléja. Mint ahogyan az előző epizódot,  ezt a részt is Jamie Payne rendezte.   A cold open ben egy hatvanas évekbeli amerikai hamburgerező (bocs, európai középosztálybeli polgár vagyok, nem tudom én az ilyen helyeket "étteremnek" nevezni), ahol több mint valószínű, hogy Claire és Bree ülnek (ha csak váratlanul nem hozzák vissza Geilist, haha), de csupán a kezeik és a háttérben – étlap mögé bújva - elmosódottan valami vöröses haj látszódik. Ez valami hasonló safe space játék lehet Claire fejében, mint az előző évad végén a hálaadásnapi vendégvárás.   Ám menjünk csak szépen vissza a 18. századba, ugyanis felpörögnek az események. Ott hagytuk abba, hogy Richard Brown érkezett egy fél seregnyi emberrel, hogy a Communty of Safety nevében törvény elé citálja Claire-t. Azért az a rengeteg fegyveres azt érezteti, nem lenne gond, ha nem jutnának el a bíróságig. Claire Mrs Bugot küldi el segítségért, Lizzie is elrohan valahova. Közben valaki

Skócia még várhat (Nézőnapló: Outlander S07E06)

Néha kell lennie olyan epizódnak is, amely nem sokkal tesz többet, minthogy arra emlékeztet, hogy félretéve minden elméleti okoskodást, minden filmes finnyáskodást, nyűglődést, bevalljam magamnak,  én azért mégiscsak szeretem ezt a sorozatot nézni.  Claire (Caitirona Balfe) és Ian (John Bell)  érzékeltetik Williammel, hogy ki akarnak jutni az erődből, és ki is fognak jutni onnan  Hát még akkor, ha újabb és újabb kellemes meglepetések érnek a szereplőgárdát illetően. Amikor az epizód elején William megérkezik Ticonderogába, és keresi Simon Fraser tábornokot, hogy jelentést tegyen, számomra is meglepő mértékben izgatottan várom, na ki fogja játszani a brigadérost.  És akkor tádám, Angus MacFadyen áll előttünk brit egyenruhában.  Az évadra készülődésemnek fontos mozzanata volt újra felidézni a Washington kémei sorozat történéseit, mert tudom, hogy a két alkotás – köszönhetően a történelmi tényeknek – keresztezi majd egymást. Arra azonban nem gondoltam, hogy egy ilyen erős kapocs is lesz: