Outlander-kuckó

A folyamatos technológiai fejlődés természetesen  a múltról alkotott elképzeléseink lehetőségeit is fokozatosan bővíti, s napjainkban nagy divatnak örvend mesterséges intelligencia segítségével korábbi korokban élt emberek megjelenését a lehető legélethűbben rekonstruálni (vagy, maradjunk azért annyiban, hogy elképzelni.) ¹ "Csinos Csárli", avagy Károly, Stuart-házi herceg, az 1745-ös jakobita felkelés vezetője ( 📷 Barbora Veselá/University of Dundee/PA)   Hiszen Claire-rel és az Outlander többi időutazójával ellentétben számunkra csak a képzelőerőnk áll rendelkezésünkre, ha a fényképezőgép előtt élt történelmi figurák kinézetéről van szó, no meg persze a festmények, a korabeli eredeti dokumentumokban található leírások (mindannyian megegyezhetünk benne, hogy mindkettőt hasznos némi, de tényleg csak picike fenntartással kezelni), és jó néhány esetben a halotti maszk.  Így van ez az 1745-ös jakobita felkelést vezető Csinos Károly herceggel, a híres Bonnie Prince Charlie-val (

Ahogyan arra szerintem elég sokan számítottunk, az Outlander hetedik évad nyolcadik epizódja után kaptunk pár képkockányi, mitegy 15 másodpercnyi ízelítőtt a szezon második feléből.  Jamie (Sam Heughan), Claire (Caitirona Balfe) és Ian (John Bell) valahol Skóciában valamikor a hetedik szezon második felében  Természetesen az ilyen tipusú előzeteseknek ritkán funkciója a meglepetésszerzés, úgyhogy az alább felvillanó képeknek sincs komoly újdonságtartalma. Legtöbbjük amúgy is sanszos, hogy a kilencedik epizód első pár percéből való. Claire, Jamie, Ian gyalogolnak valahova, háttérben a skót hegyek. Roger is megérkezik valahova. Bree és Mandy épp a kövektől tart hazafelé kocsival (ezért is gondoltam úgy, és írtam is az epizódösszefoglalóban , hogy egy lépéssel akár tovább is mehettek volna ebben a történetben a nyolcadik epizód során), stb. Még Lord John az egyenruhájában sem akkora meglepetés.  Az egyedüli igazán elgondolkodtató, hogy vajon kitől kérdezi Claire, hogy veszélyben van-e. L

Ahogyan vége felé közeledik a hetedik szezon első fele, és ahogyan rátaláltam ennek a blognak az írásának/szerkesztésének ritmusára, aktuálissá válik azon gondolkozni, miként töltsük a Droughtlander t, a várakozást a szezon második felére úgy, hogy viszonylagos rendszerességgel  (ez már csak olyan profán okokból, mint példaul a keresőoptimalizáció is szükséges) frissüljön az oldal.  Először is, tisztában vagyok vele, hogy az előző évadok még hiányzó epizódösszefoglalóit (különösképpen a teljes ötödik évadot) pótolnom illene már. Egy kis szerzői műhelytitok ezzel kapcsolatban: a bejegyzések piszkozat formában megvannak, csupán egyrészt kiélvezve a saját felületeken publikálás luxusát (nincs határidő, nincs felettem a saját koncepcióját rám erőltetni akaró szerkesztő, stb), ha elégedetlen vagyok a saját szövegemmel, akkor még kicsit (kicsit sokat, kicsit nagyon sokat) pihentetem,  másrészt folyamatosan beleesek a bölcsészcsapdába, azt érezve, hogy a gondolataim mélyebb és alaposabb kifej

Mint ismeretes, a központi regénysorozaton túl Diana Gabaldon időről-időre jelentkezik rövidebb (jóval rövidebb!) mellék- és előzménytörténetekkel is. Kétségkívül a legfontosabbak ezek közül Lord John Grey kalandjai azokból az évekből, melyekben élete távolabb sodródik a központi szereplőkétől, de olvashatunk például az alaptörténet előtti évekről szóló elbeszéléseket is.  Az egész történetfolyam háttérben folyamatosan megbújó egyik izgalmas kérdése, hogy mi történt Roger MacKenzie szüleivel, ismerve, hogy mind ő, mind gyermekei, valamint legalább két felmenője is képes az időutazásra. Az alaptörténet szerint édesapja RAF pilótaként bevetés közben tűnt el, édesanya pedig London bombázása során vesztette életét. Anyuka helyzete tisztázott, de apukáé értelemszerűen túl magas labda ahhoz, hogy kihasználatlanul maradjon. Olyannyira, hogy később, más kontextusban ugyan, de belekerül a nyolcadik kötet ( Written in My Own Heats’ Blood ) történetébe is.  Pici Roger (Rory Burns) az Outlander el

A cold openben Claire ír levelet a kontinentális sereg Saratoga melletti táborából, Bree olvassa Lallybrochban kétszáz évvel később, majd hallja Roger hívó kiáltását, és lerohan. Kedves feleségem, hadd mutassam be neked William Buccleigh MacKenzie-t (Diarmaid Murtagh). Igen, úgy van, az a MacKenzie ős, aki Rogert Alamance után felakasztotta.  Buck (Diarmaid Murtagh) és Mandy MacKenzie (Rosa Morris) aranyos pillanata az Outlander sorozat hetedik évad hetedik epizódjában Amikor egyszer pár évvel ezelőtt végigfutottam az Outlander könyvek közepesen hosszú összefoglalóján, ez volt az a mozzanat, amit azóta is legjobban várok, hogy a tévés verzióban végre látni lehessen. (A leveleken keresztüli  - igaz, csak egyoldalú -  kommunikáció , melyről hasonló lelkesedéssel nyilatkoztam, inkább a szöveges verzióban fontosabb számomra, méghozzá irodalomelméleti szempontokból.) Buck szerencsétlen időutazása ugyanis nem csak azért más az eddig látottakhoz képest, mert a múltból érkezik a jövőbe, amirő

 Az 1966-ban Dublinban született ír énekesnő a Nothing Compares 2 U című dalával vált világhírűvé az 1990-es években. A tüsire nyírt hajú fiatal nő törékeny, kislányos arcára fókuszaló, azonnal instant klasszikussá váló videóklipet azok közül is sokan ismerik, akik nehezen tudnának a vizuális élményhez nevet vagy dallamot kapcsolni.   Bár a hírekbe későbbiekben kevésbé zenei tevékenységével, sokkal inkább a helyét a világban nehezen találó egyéniségével (valamint mentális problémáival, családi traumáival és tragédiáival) került be, életművén folyamatosan dolgozott, összesen tizenegy albumot adott ki 1987 és 2014 között. Ezenkívül előkészületben van/volt egy friss összeállítás is.  Sinéad O'Connor énekli az Outlander sorozat hetedik évadának nyitódalát, a híres "Skyboat Songot."